Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a COVID-fertőzés utáni legfontosabb pszichológiai tüneteket és ezek kezelési lehetőségeit az eddig kialakult jó gyakorlatok alapján. Nem bonyolódunk bele abba az elméleti dilemmába, hogy a tünetek poszt-COVID szindróma vagy hosszú COVID-betegség tünetei-e, mert a pszichológiai tünetek kezelése szem­pontjából ennek kisebb a relevanciája.

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik fő oka a cirrózisnak, a hepatocelluláris karcinómának és az akut májelégtelenségnek. Az alkoholos májbeteg­ség patogenezisében az alkohol (és az acetaldehid) direkt toxicitása, az oxidatív stressz, a gyulladás, a bélflóra diszbiózisa mellett a genetikai té­nyezők szerepe is egyre nyilvánvalóbb. A diagnózis általában nem igé­nyel májbiopsziát. A terápia része az absztinencia elérése és fenntartása, a malnutríció megszüntetése. A májbetegség gyógyszeres kezelésére ma is kevés az eszközünk. Dekompenzált cirrózisban májtranszplantációra 6 hónapos absztinencia után kerülhet sor. Nem megoldott a szteroidra nem reagáló súlyos alkoholos hepatitiszes betegek korai májtranszplantációja.

Erősen foglalkoztat a kérdés, hogy van-e valamely lényegi és paradigma­tikus változás a magyar alkoholhelyzetben az 1970-es és ’80-as, vagy akár a ’90-es évekhez képest. Nem is kétséges, hogy egy ilyen elemzésnek volna tanulsága, hiszen sok jóakarat és munka igyekezett segíteni a helyzeten, és biztos, hogy változott is a helyzet – csak az a kérdés, hogy milyen irányban. Hogy javult-e? Vagy talán romlott?

Egy új vizsgálat szerint a fiatal felnőttek jelentős alkoholizálása megváltoztatja az anyagcseretermékek megoszlását, ami a központi idegrendszer szürkeállományának csökkenéséhez vezet.

A fiatalkori rendszeres alkoholizálás és rohamivás növeli a felnőttkori májkárosodás kockázatát.

A világszerte előforduló különböző betegségek kb. 4%-áért, a daganatos halálozás mintegy 3,5 %-áért az alkohol okolható.

A mértéktelen ivás minden korosztályban egyértelmű egészségügyi kockázatot jelent, de idősebbekben az alkohollal szembeni érzékenység egyre fokozódik, ezért is aggasztó az idősödő korosztály fokozódó alkoholizása.

A serdülőkori rohamivásnak hosszan tartó hatásai lehetnek az agyi működésekre – mutatott rá a The Journal of Neuroscience című lapban nyilvánosságra hozott tanulmány.

Az Egyesült Államokban 2006 és 2010 között évente közel 90 000 ember hal meg túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás következtében, nagy (69) százalékban 20 és 64 éves kor között, az elhalálozottak 5%-a pedig 21 évesnél fiatalabb!

A gyors lerészegedéssel végződő ivászatok az évek múlásával rossz irányban befolyásolják az egészséges fiatalok érrendszerének működését, noha az alkoholnak eddig mindig értágító hatást tulajdonítottunk.